Cette publication est uniquement disponible à l'achat
Lire un extrait Achetez pour : 3,99 €

Téléchargement

Format(s) : EPUB

sans DRM

Vous aimerez aussi

couverture
Yette et Daniel Prévost
Twirat n Andy Li

Flipu, Aqjun

Flipu mi g-fraq γef imawlan-is

Traduit en kabyle par Areski Sadi

Les 3 Orangers
image

Isem-iw Flipu. Ţeiciγ deg uxxam ameqran γer ṭarf n temdit tameqrant ! Waqil-a d laεsima - Yaεni ur yid-yecqiε ara… Mači di dunit igw yid-yecqiε ara, di laεsima agi igw yid-yecqiε ara ! D acu ḥemlaγ ad weznen imeslayen-iw, d aya isi diriyi.

Γuri 4 isegwasen ţikiγ γer tarbaεt n yeqjan n « border-collies ». Mači deγa ţirbuaε n yeqjan, neγ ţirbuaε n yemcac, neγ ţirbuaε n walasen i gaεmren aqaruw : γer γuri kif-kif-aγ akw, nemexalaf kan nekuni d wid yuεren. Ḥasun γef imaεuren agi i seglafaγ aṭṭas. Am aka i wen d niγ, ţiεciγ tamedur-iw, tamedur n weqjun i qaeden… Ahat tebγam awen d-ḥakuγ amek d-laḥqaγ γer PARIS

 

5 issegwasen aya, tacebaḥt (d yema) tesaε-d 4 yeqjan uzyinin.

Mači d zux ! Asmi d-nelul, meden mara di elfirma neγ qarenn, xezret amectuḥ agi, d abarkan : isaε ijaṛid di tmezuγt. Atmaten-iw di sin ziynen ula d nutni, ultmat neγ dagen-aṭṭas i nurar di laxlawi.

 

Yemma, elxudmas ţ-ţaεsast ujemaε am lejdud-is. Ma d baba, ur zriγ ara aniwat. Ur sεiγ ara ula d ţewira ines. D yemma kan i yid-iḥekun felas ; amek yezyen, amek yeqwa. Iţwacegaε, maca amselay agi qarent i lahwayeğ, « yunag » ig laq ad iniγ.

 

Yunag i waken ad yawi aγrum-is, neγ iγes-is ; nekuni s yeqjan d iγsan ineteţ. Imaεlmen n yemma saεn ajemaε n 300 ixarfiwen. Ixarfiwen ni d iγyal, ur smaḥsisen ara akw !

Yaεni kul yiwen iţ dafaε γef iman-is : ixarfiwen tsemcečawen d iqjan, iqjan tsaran-asen. D acu netsdukul-as i bab n elfirma !

 

Imiren, kul as tsaḍsa deg durar. Cfiγ amzun d ideli xas d cfawa n ṭmezi. Yewen was yewen ukari yewet-iyi niqal mutaγ. Cwi kan xali TARZAN, mači TARZAN ni n sinima, TARZAN ni iγelben akw iqjan n laεrc neγ, ik-seyi-d deg waciwen n ukari ni.

 

Yewen was iruḥ-d wahbib n bab elfirma. Mi γewalan nukni s lf̣anat agi amzun walan agaruj. Dγa nekini guman akw ayi-serḥen. Γef ayagi is nina bab n elfirma ad iyi-awen yed sen. Nek ur bγiγ ara akw ! Anwa ari qeblen ad iţwakes i imawlan-is γef sin waguren di laεmar-is ?

image

Cwi kan imawlan nuqcic ni i yibγan ur zmiren ara ad iyirwan as ni dγa . Aken zemraγ ad seqsiγ d acu-ten warbaε agi γer aruγalaγ. Ismawen nsen ? Lexedma nsen ? Anda i zedγen ? Cḥal n yemdanen i mara semuzgutaγ ? Cḥal ixarfiwen ara ţaεsaγ ? Tagara, yemma tenayid : “Barka asmesxar’’.

 

Sin waguren aεdan, ufiγ-d imaniw di tekarust n li Barizian ni. Defir utaksi ni, sarsen iyi γef tasarbeṭ… γezan ! Simi uliγ γer utaksi, yarwi uaεbud-iw. Tametut ni tesfed-iyi aqadum-iw s waman. Aεuqaγ γef utaxi nsen maca bγiγ ad araγ ţariw imi iyi-farqen d yemma.

image

Cwi kan ğan iyi ad msalamaγ yedsen. Aεrurazuran, gma ameqran, i luled snat minutat qebliw. I segwrayi-d yewen wawal : “Sekwṭfiten !”

Nwiγ γef imawlan-iw imaynuten (ijediden) i yi-d-ihdar. Ariγ as :

 

Ifγik laεqel ? Ayiwten !

 

– Hederaγ-ed γef ixarfiyen tewalad-iyi-d amek isen xedmaγ i wid ur neţmaḥsisen ara.

 

Dγa ula d elγaci zemraγ aten-sekwtfaγ ! Timetti i yehwa, snaγ ad uεraγ. Γaγat, ultma tamectuḥt - ţaqjunt mači ţaγat - teţru, teḥmel imeṭawen nek karhaγten, temceḥ-iyi.

 

Yuaεr, gma niden, din kan yuγi-yi aḍar (tezram tura andat isem agi n “yuaεr” ?) uqbel ayi-d-istutu γer umezuγ :

 

– Awiyi yed-ik, aken anili di sin i weskuṭef n ixarfiwen !

 

Tamlalt, yemma, tesars iyi cwiṭ n iγes γef tbankit n utaksi :

 

– I ubrid, tenayid. Γziṭ, ţexmim-aγ.

 

Dacu, iγes ni i ruḥ-iyi simi nebda tikli xatar helkaγ. Tameṭut ni teḥuqaγ aṭṭas nek akw ţsarbiṭ, dγa ur yeqim acema n elkeţan mi neres di Paris. Bdiγ kan elfarḥ, fkaniyi i sin yemdanen i garzen. Din din, fehmaγ ad bedlaγ kan aṭaksi.

 

Imawlan-iw imaynuten (xatar d nutni i d imawlan-iw tura) ilaq-asen ad iyi sbaεden γer babat-sen d yemat-sen.

 

Qrib ad subaγ deg utaksi agi… u ad čaγ.

 

Ţaxmim agi i helkiyi daγen, ariγ-d mači geγ tebankit, γef aqcic ni iyi ṭefen deg rebis. Xatar i hedriyi-d γef elqut ! Ula d netsa…

 

Abrid agi, ged ged, nebweḍ zat yewen uxxam d ameqwran. Nek bγiγ ad qimaγ deg utaksi, tura numaγt, almi slig sawalen :

 

– Flipu, Flipu…

 

Imir kan nudaγ γef Flipu agi. Walaγ aca yewen wargaz, tameṭut akw d sin warac. Uralaγ γer utaksi, almi sliγ d aγen :

 

– Flipu, Flipu…

 

Di bara n uxxam ni, itȩmcabi γer lefirma gidekiγ.

image

Ruḥaγ ad as-d-duraγ almi walaγ yewet tkureţ ţabarkant ar ad tedu γuri.

– Atan, i xemaγ, ḥabib anemṭef afus di ţaεsat n ixarfiwen.

 

Dγa mudγ-as afus aken iyi tewaṣa yemma.

 

Scric, scrac, atan d acu id yara d azul. I xebciyi amezuγ. D Mimir, amcic n uxxam. Imcac, snaγ-ten di elfirma, dacu mači d imejaεl am-a.

 

– Ma akka, nγgasen, ţif ad uγalaγ γer yemma.

 

Ur d semaḥsen ara. Yewen, sin ufiγ-d iman-iw zat ṭebṣit i curen s wisen dacu ur ţregud ara akw.

 

Mimir ni, iţqarib-ed cwit cwit. Buεdent aken s zaεf, dγa nek farḥaγ mi fukaγ taḍbesiṭ inu, γliγ γer lqaεa deg aεgu ni mara.

 

Dγa ḥulfaε i ufus i refd-iyi, i sars-iyi γef yewet n elḥaga talguγat, ţahmayaţ, qarnas : ”tafarṣadit”.

 

Dacu akka, tura ara γeli…

Teldiyed yewet n tiṭ, ufiγ-ed imaniw deg fasen n waqcic nig elqaε. Iţaεgid s elfareḥ : “Azul Flipu, Azul ayaqjuniw amectuh. D keč i d aqjun laεli awk di dunit ! (aya zriγ-et !) ; aţ-zedγed γer γurneγ (aya wisen !) ; aţ-urar-ed yi di (aya d awzγi !)”.

Win iyi-ṭefen akken deg geni, d yewen uqcic n 14 isegwasen d neţţa i d amectuḥ ger i mawlen-iw, d azzarqaq, ismis Tiu. Atmaten-is yewen Teuf, wayed La. Waεren-iyi ismawen n elεibad imirna numaγ kan aseglef.

image

Mi iyi-sars Tiu γer tmurt, bγiγ ad zraγ ma yaḥrec kter imawlan-is. Ilaq awen idaḥkuγ… D gid imγaren mi hegand aṭṭas iğernanen i waken ad ṭesaγ felasen. Amzun ur ţkilen ara feli γef ibecan. Nekini karhaγ ad mesxen idaren-iw, iğernanen i čuren d ibecan ur sen-zmiraγ ara. Meden akw zran, iğarnanen i leqraya ! Ula d Mimir axebac i zra ayagi. Nekini mi iyi-d-ḥarsen kan ad knuγ zat teburt… Nutni ad iyi-refden γer iğarnanen ni !

 

Ad uγalaγ zat teburt, ad iyi-refden γef iğarnanen ! Dγa sarhaγ-asen-d zat teburt ni. Uten-iyi s-uğarnan.

 

Tebγam awen-iniγ ? Nwan s-tektabt arad rebin aqjun. Tieu iḥrec ktar nsen.

 

Mi iyi-d-harsen diγen, uγalaγ γer tebburt ni, din ţemuqulaγ-t-id. Din, din yaεqel, bedaγ γer arbiε, geriγ-d aman tasa. Neţţa i jmaε akw igarnanen ni i deqriten.

 

Nek uzlaγ as mecḥaγ adar-is, ina-yi-d :

 

Aken a Flipu i jarden inu, teḥarced !

 

Dγa negzaγ felas, mecḥaγ-et akw imi iyi-d-ismekta tamezuγt inu i jarden.

image

Felas ţaγ. Ţarguγ ixarfiwen-imcac ixebacen s iγesan deg imawen nsen. Ịtaksiyen… zzz.

 

Ayuh, Ayuh, i itafar-iyi-d yewen uxarfi ancetilat mebla taḍut felas.

I kat-iyi s waciwen-is.

 

Nek akw d Tiu, nemarah di tebḥirt, deg ubrid id yezin i wakkal neγ. Akkal neγ muqar, tjur, iğigen. Lan imukan lhan i nekuni s iqjan. Γef yedis neţwali akkal n ljar neγ. Din i fahmaγ targit-iw ; ixarfiwen ni anectilaten mebla tadut felasen.

Ziγ ţisita kan ! Ţarguγ tura, ad felaγ nig zarb baca atentsekwetfaγ.

Maca aεlmen-iyi-d : d awzγi ad aεdiγ γer dihin.

 

Tieu ina-yi-d : Tisita waεrit ; zemret a-iyi-neγet neγ ktar ! Iγilas a-iyi-segwed nek igeţaεsan ixarfiwen d wakraren .

Ma d ixarfiwen ni, yisen iţεiciγ, dagi mazal ur ten-walaγ. Saramaγ kan lan, aken ad seknaγ amek iyi-smaḥsisen. Asmi liγ γer yemma tacbehant, tesaḥfad – iyi kra :

 

“Aken ur ţeḥariken ara, ṭes zat-sen, muqel-iten t eqared-asen : ur ţeḥariket ara… ẓayit walen-ik, ṭes, ṭes…”

 

Ţwiht agi, tamzwarut ilaq ad afaγ axarfi, sin, qrad...