Halászat és akvakultúra Európában

-

Documents
12 pages
Obtenez un accès à la bibliothèque pour le consulter en ligne
En savoir plus

Description

HU.qxd 22/12/05 16:07 Page 127. szám 2005. decemberEurópai BizottságHalászat és akvakultúraEurópábanAz erőforrás védelme: a Bizottság sürgősséggel intézkedikAkvakultúraAz állatjárványokat meg kell előzni és fel kell számolni Angolnafogó célkitűzés, helyi cselekvés KutatásA közönséges tonhal a fogságban szaporodik Az Európai Bizottság kiadványa I Halászati és Tengeri Ügyek Főigazgatósága I ISSN 1830-1584HU.qxd 22/12/05 16:07 Page 2[Naptár TartalomBemutatók és kiállítások2 Naptár• A Mediterrán Általános Halászati Bizottság (MÁHB) rendes ülése, Isztambul (Törökország), 2006. január 24-27. 3 VezércikkA Tudományos Tanácsadó Bizottság ajánlása alapján, amelylegutolsó ülését 2005. októberében tartotta, az MB bizonyos 4-7 Dossziéállományokkal való gazdálkodás területén fog döntéseket hozniVészhelyzeti intézkedések: (szardella, vörösmárna, tengeri keszeg, szürke tőkehal, stb.)> szembenézni és megoldani a súlyosTovábbi információ:Tel: +39 06 57 05 64 41 és előre nem látott helyzeteketE-mail: alain.bonzon@fao.orgWeboldal: http://www.faogfcm.org8-9 Aktualitás • A tenyésztett halak egészsége• MSE Seafood & Processing, • Az angolna védelme: Rimini (Olaszország), 2006. február 4-7.cselekvés szükségesEzt a kereskedelmi vásárt teljes egészében a mediterrán halászati és akvakultúra ágazatnak szentelik, a termeléstől az asztalra kerülő ételig.

Sujets

Informations

Publié par
Nombre de visites sur la page 20
Langue Hungarian
Signaler un problème

HU.qxd 22/12/05 16:07 Page 1
27. szám 2005. december
Európai Bizottság
Halászat és akvakultúra
Európában
Az erőforrás védelme:
a Bizottság sürgősséggel intézkedik
Akvakultúra
Az állatjárványokat
meg kell előzni és fel
kell számolni Angolna
fogó célkitűzés,
helyi cselekvés Kutatás
A közönséges tonhal
a fogságban szaporodik
Az Európai Bizottság kiadványa I Halászati és Tengeri Ügyek Főigazgatósága I ISSN 1830-1584HU.qxd 22/12/05 16:07 Page 2
[Naptár Tartalom
Bemutatók és kiállítások
2 Naptár
• A Mediterrán Általános Halászati Bizottság (MÁHB)
rendes ülése, Isztambul (Törökország), 2006. január 24-27. 3 Vezércikk
A Tudományos Tanácsadó Bizottság ajánlása alapján, amely
legutolsó ülését 2005. októberében tartotta, az MB bizonyos 4-7 Dosszié
állományokkal való gazdálkodás területén fog döntéseket hozni
Vészhelyzeti intézkedések: (szardella, vörösmárna, tengeri keszeg, szürke tőkehal, stb.)
> szembenézni és megoldani a súlyosTovábbi információ:
Tel: +39 06 57 05 64 41 és előre nem látott helyzeteket
E-mail: alain.bonzon@fao.org
Weboldal: http://www.faogfcm.org
8-9 Aktualitás
• A tenyésztett halak egészsége
• MSE Seafood & Processing, • Az angolna védelme:
Rimini (Olaszország), 2006. február 4-7.
cselekvés szükséges
Ezt a kereskedelmi vásárt teljes egészében a mediterrán
halászati és akvakultúra ágazatnak szentelik, a termeléstől
az asztalra kerülő ételig. 10-11 A terepen
> További információ: A közönséges tonhal fogságban történő
Tel: +39 05 41 74 44 66 szaporítása: az első ígéretes eredmények
E-mail: l.bologna@riminifiera.it
Weboldal: http://www.medseafood.com
12 Röviden
• Fish International, Bréma (Németország), 2006. február 12-14.
Ez a halászati és akvakultúrás termékek kereskedelmi és marketing
szempontjaira összpontosító vásár találkozási alkalmat ad a tengeri
termékek európai kereskedelmében résztvevő valamennyi főbb
szereplőnek. Egyéb eseményeken kívül a vásár 2006. évi
rendezvénye alkalmával fórumot kínál a kelet-nyugati kereskedelem
témaköréről.
> További információ: Felhívás az olvasókhoz
Tel: +49 421 350 52 60 Kérjük, megjegyzéseiket vagy javaslataikat az alábbi címre juttassák el:
E-mail: info@fishinternational.de European Commission –
Weboldal: http://www.fishinternational.com Directorate-General for Fisheries and Maritime Affairs –
Communication and Information Unit – Rue de la Loi/Wetstraat 200
B-1049 Brussels vagy telefaxon: (+ 32) 2 299 30 40,
tüntessék fel: Halászat és akvakultúra Európában.
E-mail: fisheries-magazine@cec.eu.int
Halászat és akvakultúra Európában az Európai Bizottság Halászati és Tengeri Ügyek Főigazgatósága által kiadott folyóirat. Ingyenesen hozzáférhető egyszerű előfizetési
kérelemmel (lásd a kupont a 12. oldalon). Halászat és akvakultúra Európában évente ötször jelenik meg és mindemellett a Halászati és Tengeri Ügyek Főigazgatósága
internetes oldalán is hozzáférhető (http://www.europa.eu.int/comm/fisheries/policy_en.htm).
Felelős szerkesztő: Európai Bizottság, Halászati és Tengerészeti Ügyek Főigazgatóságának, a főigazgató.
Felelősség-kizárási záradék: bár e folyóirat általános megvalósításáért a Halászati és Tengeri Ügyek Főigazgatósága felelős, a Bizottság semmilyen módon nem fogadta
el, és nem hagyta jóvá az ebben a kiadványban kifejezett véleményeket. A folyóiratban tett semmilyen kijelentés nem értelmezhető úgy, mintha az az Európai Bizottság
Halászati és Tengeri Ügyek Főigazgatóságaának véleményét tükrözné.
A Bizottság nem szavatolja a kiadványban említett adatok pontosságát.
A Bizottság és a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget a folyóirat bármilyen jellegű felhasználásáért.
© Európai Közösségek, 2005.
A reprodukció engedélyezett a forrás megjelölésének feltételével.
Címlapfotó: © Lionel Flageul
Megvalósítás: Mostra – Printed in Belgium – Újrafeldolgozott papírra nyomtatvaHU.qxd 22/12/05 16:07 Page 3
Vészhelyzet és hosszú távú cselekvés
Az utóbbi hónapokban az aktuális témákat övező figyelem nyilvánvalóvá tette azon vészhelyzeti
intézkedések szükségességét, amelyeket a Bizottság kénytelen volt a szardella Gascogne-i öbölbeli
állománya kimerülésének veszélye miatt meghozni. A tudósok által adott figyelmeztetések alapján
a halászatukat átmenetileg felfüggesztették. Az intézkedések látványos jellege, valamint az érintett
szakmabeliek számára velük járó fájdalmas következmények miatt ezek az intézkedések magától
értetődően különböző véleményeket váltanak ki.
Mindazonáltal ilyen intézkedések meghozatalára csak ritkán, és minden esetben a tudósok egybehangzó
és a vészhelyzetre való figyelmeztetése alapján kerül sor. És természetesen ezek az intézkedések
a halászatban dolgozók érdekében is történnek, mert semmi hasznuk nem válna abból, ha megszűnne az
az erőforrás, amelyből élnek.
A vészhelyzeti intézkedések a veszélyben lévő állományok védelmében csak az első lépést jelentik.
A közönséges tőkehal tekintetében például 2001 óta vannak érvényben vészhelyzeti intézkedések. Még ha
ezen intézkedések azonnali és irányzott védelmet biztosítottak is, gyorsan követték őket a hosszú távra
szóló intézkedések: először a technikai intézkedések, majd 2003-tól a helyreállítási terv. Ugyanez a logika
kerül majd alkalmazásra a jövő évtől a szardellára is: a Bizottság intézkedéseket javasol majd, amelyek az
ebben az évben sürgősséggel meghozott intézkedések helyébe lépnek majd.
assák el:
A Bizottság óhaja természetesen az, hogy vészhelyzeti intézkedések meghozatalára a lehető legritkábban
200 kerüljön sor. Ennek elérése érdekében együtt kell dolgoznunk az erőforrás megőrzése érdekében: javítva
ismereteinket, a különböző állományok aktuális helyzetéhez és veszélyeztetettségi fokához igazított
halászati kvóták alkalmazásával, indokolt esetben technikai intézkedések alkalmazásával, vagy a halászati
erőfeszítés korlátozásával, és az ellenőrzés, valamint az esetleges szankciók megerősítésével azok
tekintetében, akik nem tartják be a közös szabályokat. Ugyanígy, a gazdálkodási (és ha szükséges,
a helyreállítási) tervek hosszú távon történő általánossá tételének, amelyet a Közös Halászati Politika (CFP)
reformja szorgalmaz, célja annak elkerülése, hogy vészhelyzeti intézkedéseket kelljen hozni.
A vészhelyzeti intézkedések bevezetésének így nem szabad háttérbe szorítania a Bizottság, a tagállamok
és az ágazati partnerek alapvető munkáját annak érdekében, hogy támogassák és bátorítsák
a fenntartható halászat fejlődését Európában. Erőforrás nélkül semmilyen halászatnak nem lehet jövője.
A szerkesztőség
3
27. szám 2005. december Halászat és akvakultúra Európában
I I
VezércikkHU.qxd 22/12/05 16:07 Page 4
Vészhelyzeti intézkedések:
szembenézni és megoldani a súlyos
és előre nem látott helyzeteket
A Bizottság vészhelyzeti intézkedéseket hozott a Gascogne-i öbölben
kimerülés veszélyében lévő szardella állományok megóvása érdekében.
Ez az intézkedés a szardella halászatának ideiglenes leállítására irányul.
Olyan aktualitás ez, amely indokolja, hogy hosszabban elidőzzünk
a ?vészhelyzeti intézkedés” fogalmának tisztázásán.
Mi a vészhelyzeti intézkedés?
A szardella halászatának tilalma Az Európai Unió 1992-ben vezette be a vészhelyzeti
intézkedéseket a halászat területén a halászat és
akvakultúra közösségi rendszerének megállapításáról szóló
Kezdete: 2005. július 3.
alaprendeletében. E rendelet 15. cikke vészhelyzetekben
felhatalmazza a Bizottságot, ogy elrendelje a szükséges
Vége: 2005. október 2., meghosszabbítva 2005. december 31-ig. intézkedéseket, amelyek időtartama nem lehet hosszabb
6 hónapnál”. A Bizottság ezeket az intézkedéseket saját
kezdeményezése alapján vezetheti be. Ennek célja az,
Érintett faj: európai szardella – rövid várható élettartamú (3 év) faj,
hogy a Bizottság gyorsan cselekedhessen annak
amely április közepétől augusztus közepéig ívik.
érdekében, hogy úlyos és előre nem látott” helyzetekben
megoldást találjon, amelyek közül a legjellemzőbb egy
Halászati terület: Gascogne-i öböl. halállomány hirtelen összeomlása.
Miért kerül sor vészhelyzeti intézkedések
Riasztás: a fogások közel 75%-kal csökkentek 2000 és 2004 között
elrendelésére: az állományok összeomlása
(37000 tonnáról 8600 tonnára). 2005-ben mindössze 230 tonnát
nem előrelátható?
tudtak kifogni május 31-ig, holott a Tanács által az egész évre
Az erőforrás megőrzését szolgáló halászati korlátozásokról
engedélyezett halászati lehetőség 30000 tonna volt. A Spanyolor-
évente egyszer dönt a Miniszterek Tanácsa a Bizottság
szág által 2005 tavaszán kifejezett aggodalmakat és azt követően,
javaslatai alapján, amelyek viszont a tudósok ajánlásain
hogy tudomást szerzett a CIEM véleményéről, amelyben a halászte-
alapulnak. Elviekben ezek az intézkedések az egyes
rület lezárását javasolja, a Bizottság először 2005. július 3-tól
állományokra vonatkozóan az éppen elmúlt év adatai
október 2-ig terjedően határozott a halászat tilalmáról. Ezt követően
alapján kerülnek kidolgozásra, ami általában lehetővé
Spanyolország és Franciaország által végzett két tanulmány is
teszi a megbízható előrejelzések készítését.
megállapította az állomány rossz állapotát. E kyra
alapozva a Bizottság által a CSTEP keretében összehívott szakértői
De előfordulhat, hogy előre nem látható – természeti vagy
bizottság is csak a halászat tilalmának szükségességét tudta
egyéb – körülmények következtében a tendenciák az előre
megerősíteni.
jelzettnél aggasztóbban alakulnak, oly módon, hogy
a decemberben rendelkezésre álló megfigyelések nem
Az intézkedés indoklása: 2005. szeptember 12-én a CSTEP teszik lehetővé határozott következtetések levonását,
újból véleményt mondott a problémáról. Megállapítva, hogy a vagy előfordulhat, hogy a Tanács nem vette kellőképpen
szardella állományban a kifejlett állatok és az ivadékok mennyisége figyelembe a tudósok előrejelzéseit egy halászati lehetőség
igen alacsony, a bizottság kijelentette, hogy a halászat tilalmán megállapításánál. Ily módon egy állomány hirtelen veszé-
kívül minden más alternatív gazdálkodási intézkedést ki kell zárni a lyeztetett helyzetbe kerülhet. Annál is inkább, mivel
mérlegelési lehetőségek közül”. Megerősítve a CIEM által végzett a túlhalászat érzékennyé tett bizonyos állományokat,
értékelést, a CSTEP legalább 2006. júliusáig a halászat tilalmát amelyek népessége előre nem látható módon ingadozhat.
ajánlotta. Végezetül meg kell jegyezni, hogy a tengerkutatás igen
nagymértékben fejlődik, és nap mint nap új kölcsönhatáso-
kat fedez fel a halászat és a tengeri környezet között. A
közhatóságnak tehát képesnek kell lennie egy állományt
azonnali veszéllyel fenyegető helyzettel szembenéznie úgy,
hogy gyors döntéshozatali eljárásokat alkalmaz.
Mindazonáltal fontos hangsúlyozni a vészhelyzeti
intézkedés kivételes jellegét. A közös halászati politika
reformja az állományokkal való gazdálkodásban valójában
© Lionel Flag
a hosszú távú intézkedéseket részesíti előnyben,
4HU.qxd 22/12/05 16:07 Page 5
szorgalmazva gazdálkodási és helyreállítási tervek
elfogadását. Ezek a tudományos adatokon alapuló tervek
az állományok biológiai biztonsági szinten tartásának
függvényében több szezonra határozzák meg a halászati
lehetőségeket. Általánossá tételük következtében nem
lenne szükség a rövid távú vészhelyzeti intézkedések
alkalmazására, vagy csak különleges helyzetekben.
Milyen adatokra támaszkodik a Bizottság a
vészhelyzeti intézkedésekről való döntés során?
Ezeket az intézkedéseket mindig tudományos
alapossággal kidolgozott tudományos jelentések
indokolják, sőt ajánlják. Vegyük például a 2005-ben
meghozott két intézkedést. A szardella esetében a
Bizottság a döntését a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács
(CIEM) véleményére, valamint annak Halászati
Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottsága (Comité
scientifique, technique et économique pour la pêche –
CSTEP) keretében tartott szakértői értekezlet
következtetéseire alapozta.
Melyek azok az eljárások, amelyek
lehetővé teszik a vészhelyzeti intézkedések
bevezetését?
A rendkívüli helyzethez rendkívüli eljárás társul: a Bizottság
dönt igen gyorsan a meghozandó intézkedésekről,
maximum 6 hónapos időszakra. Döntése azonnal
alkalmazandó. A Bizottság ily módon saját kezdeményezé-
sére, vagy egy tagállam felkérése alapján járhat el,
amelynek halászati igazgatása valamely halállományt
fenyegető veszélyt állapított meg. Ezt tette Spanyolország
ez év májusában, miután megállapította, hogy rendkívül
alacsony a szardella-fogás a Gascogne-i öbölben. 2003.
augusztusában az Egyesült Királyág kérésére hoztak
vészhelyzeti intézkedéseket a mélyvízi korallzátonyok
zsákhálós fenékhalászat hatásai elleni védelme érdekében,
Skóciától észak-nyugatra eső területen. ➔
A szardella Gascogne-i öbölbéli
halászatára tilalmat rendeltek
el 2005. júliusában. Az intézkedés oka:
a fogások aggasztó mértékű csökkenése,
© Lionel Flageul amely feltételezni engedte, hogy az
állomány kritikus helyzetben van.
5HU.qxd 22/12/05 16:07 Page 6
Igen nagy számú ivadék
kifogásának megfigyelését
követően a Bizottság 2003.
tavaszán úgy határozott,
hogy a közönséges tőkehal
állományának védelme érdekében
megtiltja a Balti-tengeren a
zsákhálós halászatot.
A tagállamoknak mindazonáltal van lehetősége fellebbezni
egy-egy vészhelyzeti intézkedés ellen, de a Tanácson
keresztül kell fellépniük. A 25 tagállamnak egy hónapos
határidő áll rendelkezésére, hogy minősített többséggel
más intézkedés elfogadásáról döntsenek.
Gyakoriak a vészhelyzeti intézkedések?
Emlékeztessünk rá: a vészhelyzeti intézkedéseknek meg
kell őrizniük rendkívüli jellegüket, és nem helyettesíthetik
a hosszú távú intézkedéseket. Például vészhelyzetiA 2003. évi tilalom a közönséges tőkehal
intézkedés volt, amikor 2001-ben moratóriumot állapítottakbalti-tengeri halászatára
meg a közönséges tőkehal halászatára az Északi-tengeren
és Skócia nyugati partjain, hogy megoldást találjanak az
Kezdeti időpont: 2003. április 15. állományok igen aggasztó csökkenésére. A közös halászati
politika reformja óta (2002. december) a Bizottság három
vészhelyzeti intézkedést hozott az állományok, vagy a ve-Befejezési időpont: 2003. május 31.
szélyeztetett élőhelyek megmentése érdekében: a mélyvízi
korallzátonyok (2003 és 2004), a balti-tengeri közönséges
Érintett fajok: Közönséges tőkehal. tőkehal és laposhalak (2003), valamint a Gascogne-i
öbölbeli szardella (2005-ben két ízben) esetében. Minde-
Érintett halászati terület: Balti-tenger. gyik esetben az érintett halászterületet az egybehangzó
tudományos vélemények alapján néhány hónapra lezárták.
Riasztás: a keleti balti-tengeri közönséges tőkehal-állományból
Módosította a CFP reformja a vészhelyzetia fogások mennyisége az 1984. évi 392000 tonna értékről 2002-ben
intézkedésekre vonatkozó szabályokat?mindössze 67000 tonna értékre csökkent, míg a nyugat-balti közön-
A 2002. évi reform megtartotta a vészhelyzeti intézkedésekséges tőkehal-állományból az 1973. évi 54000 tonnáról 22000 ton-
elvét, de egyúttal jelentős módosításokat is végrehajtottnára 2002-ben. A CIEM-től származó tudományos információk azt
benne. mutatták, hogy mindkét állományt túlhalászták, és ez eredményezte
az állományok alacsony mennyiségét. A keleti állomány helyzete
Először is az alkalmazási területet szélesítette ki: most máraggodalmakat keltett és a tudósok arra figyelmeztettek,
nem csupán arról van szó, hogy a veszélyben lévőha a halászatból eredő halálozás nem csökken, fennáll a veszélye
állományokat meg kell óvni, hanem a teljes ökoszisztémaannak, hogy az állomány összeomlik. A probléma kulcsfontosságú
védelme a cél. Vészhelyzeti intézkedés hozható, ha egytényezője a kvóták érvényesítésének hiánya és a jelentős mértékű be
halászati tevékenység veszélyt jelent a tengeri környezetre.nem jelentett fogások.
A Bizottság ezen az alapon tiltotta meg a fenékvonóhálók
(1)használatát a Darwin Mounds-nál (2003. augusztus) A tilalom indoklása: 2003. tavaszán nagy mennyiségben figyeltek
a mélyvízi korallzátonyok védelmében. meg a minimális partratételi méretnél kisebb méretű ivadék-tőkehal
fogásokat. E méreten aluli tőkehalakat leselejtezték, és ezért nem
Másik fontos módosítás: a Bizottság ezentúl egyetlenszámították be a kvótákba, ily módon hozzájárultak az állományok
alkalommal meghosszabbíthatja a vészhelyzeti intézkedést.túlhalászásához. Ezt követően az Európai Bizottság úgy határozott,
Ez a meghosszabbítás maximum újabb 6 hónaposhogy megtiltja a vonóhálós halászatot a fiatal tőkehalak védelmében.
időszakra szólhat. A szardella halászatának leállításaA vészhelyzeti intézkedést egy már létező állandó jellegű tilalom kie-
esetén a Bizottság egymás után kétszer három hónaposgészítéseképpen hozták, amely megtiltja a közönséges tőkehal
halászati tilalmat vezetett be 2005. december végéig,halászatát a nyári hónapokban (június 1-jétől augusztus 31-ig).
amely időpontban a Tanács meghatározza a 2006. évi
halászati lehetőségeket.
Nyomon követés: 2004-ben a meghosszabbított tilalmat nem újí-
tották meg – ugyanakkor a nyári halászat tilalma fennmaradt –, A tagállamok is hozhatnak vészhelyzeti
de technikai intézkedésekről született megállapodás az iparág kép- intézkedéseket?
viselőivel annak érdekében, hogy a vonóhálós halászfelszereléseket Igen, a 2002. évi szabályozás új rendelkezéseket tartalmaz
szelektívebbé tegyék. 2005-ben három halászterületet zártak le az a tagállamokra vonatkozóan. A reform óta egy tagállam
egész évre vonatkozóan. Az Európai Bizottság jelenleg készíti elő a maga is hozhat vészhelyzeti intézkedést, maximum
közönséges tőkehallal való Balti-tengeri gazdálkodás hosszú távú 3 hónapos időtartamra. Egyetlen feltétellel: hogy az érintett
tervét. A terv központi elemei a 2006. évi halászati lehetőségek vizek teljes egészében a felségterületéhez tartozzanak
megállapításáról szóló tanácsi rendelet részeként kerülnek majd (ha nem ez a helyzet, a tagállamnak fel kell kérnie a Bizott-
megvalósításra. A terv a halászati erőfeszítés csökkentésére és kie- ságot, akinek magának kell meghoznia az intézkedést).
gészítő ellenőrzési intézkedésekre összpontosít. A tagállamnak természetesen értesítenie kell a Bizottságot
a döntéséről, és a Bizottságnak 15 nap áll rendelkezésére,
(1) Skóciától északnyugatra.
6
© Nils AukanHU.qxd 22/12/05 16:07 Page 7
A zsákhálós fenékhalászás tilalma a Darwin
Mounds-i korallzátonyok védelmében
Kezdeti időpont: 2003. augusztus 22.
Befejezési időpont: 2004. február 21., meghosszabbítva további
6 hónappal 2004. augusztus 22-ig.
A tengerkutatás által nemrégen felfedezett probléma folyamán a Érintett fajok: mélyvízi korallzátonyok. Elsősorban 200 és
mélyvízi korallzátonyokat a zsákhálós fenékhalászás ellen 2003-ban
1000 méter közötti mélységekben találhatók.hozott vészhelyzeti intézkedéssel kellett megvédeni.
hogy megerősítse, megszűntesse, vagy módosítsa az
Érintett halászati terület: Darwin Mounds, Skócia északnyugatiintézkedést.
partjai mellett (Egyesült Királyság).
Mivel a tagállamot átláthatósági kötelezettségek terhelik:
akár olyan vészhelyzeti intézkedésről van szó, amelyet Riasztás: az először 2002. májusában közzétett tudományos
maga hoz, akár olyanról, amelynek meghozatalára jelentésekben a CIEM a Darwin Mounds-nál található korallzáto-
a Bizottságot kéri fel, be kell jelentenie intézkedését nyok károsodásáról szóló bizonyítékokról számol be. Az
a többi tagállamnak, valamint az érintett Regionális oldalfalakat vizsgáló szonárberendezések és az állókamerák
Konzultatív Tanácsoknak (amelyeket általánosabban felvételei kimutatták, hogy a tengerfenéken a korallok össze
RAC-nak neveznek angol elnevezésük alapján: Regional vannak zúzva és a fenékvonóhálók által okozott karcolásnyomok
Advisory Council). Ezeknek aztán lehetőségük van arra, láthatók. A CIEM véleménye szerint erősen fennállt a veszélye
hogy észrevételeiket igen gyorsan (5 napon belül) annak, hogy a Mounds vidéke további állandó jellegű károsodást
eljuttassák a Bizottsághoz, amely döntését valamennyi szenved. Az Egyesült Királyság felkérte az Európai Bizottságot,
fél álláspontjának ismeretében hozhatja így meg. A reform hogy fogadjon el vészhelyzeti intézkedést, amelyben megtiltja
óta még nem volt példa nemzeti vészhelyzeti intézkedések a fenékvonóhálók használatát a Darwin Mounds-i korall-tömörülé-
meghozatalára. seknél. Az Egyesült Királyság által szolgáltatott bizonyítékok
alapján, amelyeket alátámasztottak a CIEM jelentései is, az Európai
Segíti-e az Európai Unió azokat a szakmabelieket, Bizottság megállapította, hogy a szóban forgó korall élőhelyeket
akik kénytelenek a vészhelyzeti intézkedéseket súlyos veszély fenyegeti, és azonnali cselekvésre van szükség.
alkalmazni?
A vészhelyzeti intézkedések a erepen” igen nagymértékű
A tilalom indoklása: mielőtt a Tanács bármilyen hosszú távúnehézségeket okozhatnak rövidtávon azoknak a szakma-
intézkedést el tudott volna fogadni, a fenékvonóhálót használóbelieknek, akiknek alkalmazniuk kell azokat. Ezek az
jelentős léptékű halászati tevékenység folytatódott volna. Azintézkedések hirtelen véget vetnek a tervszerű halászati
Európai Bizottság helyénvalónak tartotta azonnali hatállyaltevékenységeknek, és megzavarják a fogást követő vala-
megtiltani a fenékvonóhálók használatát a Darwin Moundsmennyi feldolgozóipari tevékenységet: a nagybani halkeres-
területén. kedők, a kereskedők, a feldolgozók, stb. tevékenységeit.
Mindazonáltal elengedhetetlenek az erőforrás fenntartása
és a halászati tevékenységek jövője szempontjából. Nyomon követés: a Darwin Mounds-ra vonatkozó vészhelyzeti
intézkedést 2004. márciusában állandó jellegűvé tették és
Ahhoz, hogy segíteni tudják szakembereiket e nehéz integrálták a mélyvízi korallzátonyok védelméről szóló, már létező
helyzet leküzdésében, a tagállamok az Európai Unió tanácsi rendeletbe.
(2)HOPE alapjából részesülhetnek támogatásban,
amelyből például társfinanszírozásban fedezhetik valamely
halászterület bezárása által érintett hajók halászati
tevékenysége átmeneti leállításának költségeit.
(2) Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz.
7
© Erling SvensenHU.qxd 22/12/05 16:07 Page 8
Aktualitás
A tenyésztett halak egészsége
A Bizottság a tenyésztett halak egészségével kapcsolatban új szabályokat
javasol a jogszabályok egyszerűsítése és modernizálása céljából.
Meg kívánja könnyíteni e termékek kereskedelmét, és javítani szeretné e
fontos ágazat versenyképességét. Az Európai Unió akvakultúrás termelése
2004-ben meghaladta értékben a 2,5 milliárd eurót. De a betegségek miatti
© Lionel Flageulveszteségek minden évben az össztermelés 20%-át érintik. E javaslat
alapvető szempontja az, hogy a betegségek megjelenését a termelési lánc Az állatjárványok kockázatainak csökkentésére alkalmas megelőzési
intézkedésekre történő javaslatok megtételével a Bizottság javítaniminden szakaszában megelőzzék. kívánja az akvakultúra területén az általános egészségügyi színvonalat.
Az ágazattal folytatott széleskörű konzultációt követően Az Unió külkereskedelmét illetően egy akvakultúrás
a Bizottság ez év augusztusában javasolta a tenyésztett tenyésztésből származó állat csak akkor lépheti át az
halak és kagylófélék egészségére vonatkozó meglévő Unió határát, ha olyan államból, vagy egy állam olyan
szabályozás felülvizsgálatát és megerősítését. Ezt a témát részéből származik, amelyről ismert, hogy kielégítő
jelenleg három, mintegy 10-15 éve elfogadott irányelv egészségügyi garanciákat biztosít. Ez az értékelés
szabályozza, amelyeket aktualizálni kell, és a legutóbbi szigorú kritériumok alapján történik: így a jogalkotáson,
műszaki és tudományos előrehaladás fényében hozzá az ellenőrzési eszközökön, stb. keresztül.
kell igazítani a szakma fejlődéséhez. Az annakidején a
pisztráng-, lazac és osztrigatenyészetek szükségleteinek A belső kereskedelem tekintetében a Bizottság egy
alapján kidolgozott szabályozásnak figyelembe kell vennie alapelvet állapít meg: egy állat csak akkor vihető be
az ebben a teljes átalakulás alatt álló ágazatban most egyik országból a másikba, ha olyan helyről származik,
kifejlődő új tevékenységeket is. amely az első államéval egyenlő, vagy annál jobb
egészségügyi jellemzőkkel bír. Például tilos egy járvány
A szabályok egyszerűsítése érdekében a jelenleg érvény- jellegű betegséggel fertőzött X zónából származó tengeri
ben lévő három irányelv helyébe egyetlen irányelvnek durbincsok ivadékainak átadása egy olyan Y zónába,
kellene lépnie. Ez az egyszerűsítésre irányuló törekvés ahol ez a betegség nem létezik, ezzel szemben az
megnyilvánul a javaslat tartalmában is, amely nagy ellenkező irányba való átadás engedélyezett.
fontosságot tulajdonít a rendelkezések alkalmazásában
a rugalmasságnak: számos megelőzésre és a betegségek értetlen övezetek”
elleni harcra irányuló megoldást ezentúl a helyi hatóságok Ez feltételezi egészségügyi szabályrendeletek létezését.
feladat- és felelősségi körébe kellene sorolni, amely Az endémiás betegségek esetén a tagállamok értetlen
jelentősen csökkentené az adminisztratív eljárások övezeteket” hozhatnak létre, ahol bizonyos betegségek
számát, továbbá lehetővé tenné a helyi körülményekhez nem léteznek a földrajzi és éghajlati jellemzők miatt,
igazodó intézkedések meghozatalát. amelyek megakadályozzák ezeknek a betegségeknek
a kialakulását, vagy mert ott nincsenek az adott
Megelőzés és kereskedelem betegségekre érzékeny állatok, vagy azért, mert az
Az irányelv-javaslat a hangsúlyt mindenekelőtt a megelő- adott ország az érintett betegségek felszámolására
zésre helyezi, és ennek elérése érdekében a terephez programot vezetett be. Az egzotikus betegségek
legközelebb álló szereplők éberségére számít, így az esetében (amelyek nem léteznek az Európai Unióban),
illetékes ellenőrző hatóságokéra, amelyek tagállamonként az egyes illetékes hatóságoknak sajátos intézkedési
változóan lehetnek országos, regionális, vagy helyi hatósá- terveket kell kidolgozniuk a fertőzött területek lehatárolása
gok. Szerepük a farmok és a feldolgozó műhelyek és a betegségnek a megjelenését követő rövid időn belüli
jóváhagyásából, a jó higiéniai gyakorlatok fenntartásáról felszámolása érdekében.
való gondoskodásból, a nyomon követhetőség szabályai-
nak betartatásából, és az egyes tenyészetek esetében Járvány esetén a Bizottság a betegségek felszámolására
az elhullási ráta és a betegségre való hajlam alakulásának irányuló szabályokat javasol (amelyek kötelezőek az
felügyeletéből áll. E szigorú ellenőrzésnek köszönhetően a egzotikus betegségek esetében és opcionálisak az
(1)betegség lokalizálható lesz és nem vált át az állatjárvány endémiás betegségek esetében), amelyek elmehetnek
stádiumába. egészen a fertőzött állatok megsemmisítéséig és azon
vizek megtisztításáig, amelyekben a betegség kifejlődött.
A betegségek terjedése elkerülésének egy másik Az akvakultúrás tenyésztőket az Európai Halászati Alap
módszere: meg kell akadályozni a fertőzött halak hozzájárulásából lehet kártalanítani.
vagy kagylófélék egészséges zónákba való bevitelét.
A Bizottság tervezete tehát az állatok és akvakultúrás Ha ezek a javaslatok elfogadásra kerülnek, valódi
termékek értékesítésének és behozatalának témájában előrelépést jelentenek majd az ágazat versenyképessége
új szabályokat állapít meg, azzal a céllal, hogy az európai terén, és nagyobb bizalmat ébresztenek a fogyasztókban
szabályozást a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) az akvakultúra termékei iránt.
új előírásaival összhangba hozzák, amely előírásokra
a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) is hivatkozik.
8 (1) Járvány az állatok körében.
Halászat és akvakultúra Európában
27. szám I 2005. december IHU.qxd 22/12/05 16:07 Page 9
Az angolna védelme: cselekvés szükséges
Az európai angolna veszélyben van. Erről tanúskodik az a tény, hogy az ivadékok mennyisége oly
mértékben összezsugorodott, hogy többé a múltban regisztrált mennyiségnek mindössze 1%-át
képviseli. A Bizottság az állomány helyreállítása érdekében intézkedéseket javasolt hosszú távú
gazdálkodás kidolgozására.
© Lionel Flageul A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (CIEM) legutóbbi medencéire vonatkozóan a tenger felé vándorló kifejlett
jelentésében megállapítja: Majdnem bizonyos, hogy angolnák egmenekülési arányának” az összlétszámuk-
az angolna-állomány szintje alacsonyabb, mint amelyet hoz képest 40%-nak kellene lennie ideális természeti
biológiai biztonsági szintnek tekinthetünk”. Ahhoz, hogy feltételek mellett, azaz a vándorlás akadályai,
jól megértsük a veszélyt, amely ezt a fajt fenyegeti, vízszennyezés és halászat nélkül.
röviden ki kell térnünk igen sajátos életciklusára.
Tekintettel a különböző folyómedencékben található
Valamennyi angolna a Sargasso-tengerben, az Atlanti- élőhelyek változatosságára és az angolna-populációkat
óceán északi részének közepén születik. A Golf-áramlás célzó halászat különböző típusaira, az intézkedések
sodorja ezután a lárvákat Európa és Észak-Afrika felé. mégsem lehetnek azonosak minden régió esetében.
A partvonalak mentén és a folyótorkolatokban talált Ezért a tagállamok feladatkörébe tartozna az intézkedések
élelem teszi lehetővé, hogy ivadékokká váljanak. meghozatala e célkitűzés elérése érdekében, így például
A vízfolyás irányával szemben haladva ezután a folyók a halászat korlátozása, a vándorlást gátoló különböző
nyugodt vizeiben, a sekély tavakban és a síkságok akadályok számának csökkentése, például az élőhelyek
vízfolyásaiban telepednek meg, ahol sárga angolna helyreállítása révén, a szennyezési gócok megszűntetése,
formájában kifejlett egyedekké válnak. Körülbelül tíz év vagy a halak számára átjáróhelyek kialakítása a gátak
elteltével ezüstös angolnákká fejlődnek. Ekkor ismét mentén.
visszaereszkednek a vízfolyásokon és a Sargasso-tenger
felé veszik útjukat, ahol szaporodnak és meghalnak. Minden egyes folyómedence sajátos gazdálkodási
Az édes vízben lezajló e ciklus folyamán az angolna program” tárgyát képezné. Azon folyómedencékben,
mindvégig számos veszélynek van kitéve. amelyek több országot ölelnek fel, így a Rajna, a Meuse,
a Douro vagy a Tage medencéjében, a gazdálkodási
Mindenekelőtt a halászat révén intenzív hasznosítás programokat össze kell hangolni a különböző országok
tárgyát képezi létezésének egész folyamán, az ivadék között.
állapottól az ezüstös angolna alakjáig. Mi több, a faj nem
szaporodik fogságban és a vad állományok (elsősorban A gazdálkodási terveket 2006. végéig kellene benyújtani
az ivadékok) táplálják az akvakultúrát. a Bizottsághoz. A Halászati Tudományos, Műszaki és
Gazdasági Bizottság (CSTEP) általi vizsgálatuk és
Ezenkívül, az angolna mind a tengerben, mind a belvizek- jóváhagyásuk után a programok 2007. július 1-jén
ben természetes élőhelyei eltűnésének, valamint a vizek lépnének érvénybe. A Bizottság tervezi, hogy más,
szennyezettségének áldozata. Ugyanígy, a folyóvizeken hosszabb távú intézkedésekre is javaslatot tesz, így
való haladásában, mind jövet, mind a visszatéréskor az nyomon követési rendszer bevezetésére a szabályozási
ember által alkotott számos akadály gátolja: így töltések, csalások elkerülése, vagy az ivadékok számának
gátak és azon kifejlett angolnák körében, amelyek az ívási növelését lehetővé tévő intézkedések tanulmányozása
helyekre igyekeznek, igen magas a halálozási arány. céljából az állomány javítása és megőrzése érdekében.
Mindez magyarázatot ad arra, hogy a faj védelmében Átmeneti védintézkedés
meghozandó intézkedések számos tényezőt érintenek: Amíg a nemzeti gazdálkodási programokat a Bizottság
az ivadék állapotban a part menti területeket, míg kifejlett jóváhagyja és a gyakorlatban megvalósításra kerülnek,
korban a belvizeket. a rendelet-tervezet rövid távú védintézkedést javasol:
valamennyi angolna halászterületet le kell zárni minden
A tudósokkal, az ágazat képviselőivel és a tagállamokkal hónap 1-től 15-ig. Mindazonáltal a halászat a tilalmi
folytatott többszöri konzultációt követően a Bizottság ez időszak alatt is folyhatna azon tagállamok esetében,
év októberében javaslatot tett az európai angolna amelyek bizonyították, hogy olyan intézkedéseket
állományának helyreállítását célzó intézkedések megállapí- vezettek be, amelyek lehetővé teszik a 40%-os
tásáról szóló rendeletre. Ez a javaslat a Bizottság által már megmenekülési arányra vonatkozó célkitűzés elérését.
2003-ban benyújtott cselekvési tervet követi (lásd Az Ugyanez vonatkozna az ivadékok halászatára is, ha az
európai halászat 24. számát, 2004. december, 9–10. o.) érintett angolnákat a folyók újrabetelepítésére szánják,
és nem az akvakultúra céljaira. Ahhoz, hogy konkretizálód-
Nemzeti gazdálkodási programok hasson, a Bizottság által benyújtott rendelet-javaslatot a
A rendelet-tervezet mindenekelőtt egy közös célkitűzést Parlamentnek és a Tanácsnak 2006 folyamán még jóvá
állapít meg a kifejlett angolnák szaporodás céljából a nyílt kell hagynia.
tenger felé vándorlására vonatkozóan: az egyes folyók
9
27. szám 2005. december Halászat és akvakultúra Európában
I IHU.qxd 22/12/05 16:07 Page 10
A terepen
A közönséges tonhal fogságban történő szaporítása:
az első ígéretes eredmények
Ezen a nyáron Spanyolországban megvalósulhatott a
fogságban tartott közönséges tonhalakból származó ikrák
laboratóriumi körülmények közötti megtermékenyítése.
Ez a közönséges tonhal fogságban történő szaporítása felé
tett lépés jelentős következményekkel járhat a jövőben az
akvakultúra fejlődése szempontjából. A kutatást az Európai
Unió által finanszírozott REPRO-DOTT elnevezésű projekt
keretében spanyol, francia, máltai, görög, német és izraeli
tudósokból álló kutatócsoport végezte.
A közönséges tonhal akvakultúrás tenyésztése az elkövet-
kező évek nagy kihívása. Ennek a halfajnak a világpiacon
– különösen a japán és amerikai – piacokon elért sikere
magas kereskedelmi értékű termékké tette azt (lásd Az
európai halászat 23. számát, 2004. szeptember, 10–11. o.).
A közönséges tonhal napjainkban történő földközi-tengeri
tenyésztése az egyedeknek szó ketrecekben” történő
A REPRO-DOTT kutatási projektben résztvevő tudósok sikerrelhízlalásával történik. Az állatokat a hízlalás helyétől néha termékenyítették meg a közönséges tonhal ikráit laboratóriumi
körülmények között.igen messze fogják be és kifejezetten erre a célra kialakí-
tott ketrecekben, hajóval, alacsony sebességgel a armig”
húzzák. Ez a szardínián és szardellán alapuló hízlalás
lehetővé teszi, hogy a halat akkor vigyék piacra, amikor Sajnálatos módon, az első ketrecek 1996-ban való
húsa eléri az optimális minőségi színvonalat, amely megjelenése óta a fogságban tartott egyedek semmilyen
megfelel az ínyencek – különösen a japán ínyencek – spontán szaporodását nem tapasztalták a Földközi-tenger
pontosan meghatározott elvárásainak. térségében.
A farmok e típusa erőteljesen fejlődik a Földközi-tenger Ezért alakult meg a fogságban tartott közönséges tonhal
térségében, mivel a tenyésztés e válfaja igen nyereséges. szexuális ciklusának és szaporodásának jobb megértését
Ez a kereskedelmi siker azt a veszélyt hordozta magában, célzó, nagyszabású kutatóprojekt keretében egy
(3)hogy az állományok túlzott kiaknázását vonja magával konzorcium, amely nyolc tengerkutatási intézetből áll –
különösen a Földközi-tenger térségében, ahol a populáció amelyek közül hét a Földközi-tenger térségéből való.
egy része minden nyáron vándorol az ívóhelyekre. Ettől A REPRO-DOTT elnevezésű projektet az Európai
(1) (2)az aggasztó helyzettől indíttatva az ICCAT , az MÁHB Bizottság az Ötödik Tudományos Kutatási Keretprogram
és az Európai Unió szabályokat fogadtak el a közönséges keretében 1,5 millió euró nagyságrendben finanszírozza.
tonhallal való szigorú gazdálkodás kötelezővé tétele
érdekében, amelyek különösen arra irányulnak, hogy
a hízlalási tevékenységeket keretek közé szorítsák
(a ketrecbe vetés bejelentése, mintavételi eljárás, az A kutatás állása a Csendes-óceán partján
engedéllyel rendelkező farmok listája, a ketrecbe vetett
mennyiségek és a kereskedelmi forgalomba hozatal
Ami a Csendes-óceánt illeti, a japán kutatók, akik a délinyomon követése). Egyébként az ivadékok kifogásának
tonhal szaporításán dolgoznak, az európai kutatókétólcsökkentése érdekében az egyes szerződő felek
eltérő megoldást választottak: a környezeti feltételekintézkedéseket – elsősorban ellenőrzési jellegűeket –
összességét ellenőrzés alatt tartani, azaz a tonhalakatvezettek be. 2006-ban az ICCAT tudományos bizottsága
hatalmas medencékben tartva, optimális vízminőségi és elvégzi majd a közönséges tonhal állományának
-hőmérsékleti körülmények között hosszú éveken átértékelését, és az ICCAT megvizsgálja a bevezetett
hagyják, hogy hozzászokjanak fogvatartási környezetük-gazdálkodási intézkedések hatékonyságát.
höz. Ez a módszer meghozta gyümölcsét: 2002.
júniusában az osakai Kinki Egyetem japán kutatói lezártákA fogságban nem történik semmilyen
az első teljes szaporítási ciklust azáltal, hogy ikrákatszaporodás
nyertek fogságban született egyedekből. Egy ilyenHa a közönséges tonhal fogságban is szaporodna,
módszer legfőbb korlátja az, hogy nem lehet előre látni aztháziasítása és tenyésztése olyan megoldást hozna, amely
az időpontot, amikor az ikrák nyerhetők.megfelelne a piac igényének amellett, hogy minimálisra
csökkentené a vad állományokra nehezedő nyomást.
(1) Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság – a tonhalállományokkal és az Atlanti-óceánban, valamint az azzal határos tengerekben – beleértve a
Földközi-tengert is – található rokon fajokkal való gazdálkodás tekintetében illetékes regionális halászati szervezet.
10
(2) Mediterrán Általános Halászati Bizottság (MÁHB) – a földközi-tengeri és fekete-tengeri halászati gazdálkodás tekintetében illetékes halászati regionális szervezet.
(3) Instituto español de Oceanografia, Universidad de Cadiz, Institut français de Recherche pour l’Exploration de la Mer, Institute of marine Biology of Crete, Israël
oceanographic and limnological Research, Malta Centre for Fisheries Sciences, Università degli Studi di Bari et Universität Heinrich-Heine Düsseldorf.
Halászat és akvakultúra Európában
27. szám I 2005. december I
© REPRO-DOTT