Kahlo
81 pages
Hungarian

Vous pourrez modifier la taille du texte de cet ouvrage

Kahlo , livre ebook

-

Obtenez un accès à la bibliothèque pour le consulter en ligne
En savoir plus
81 pages
Hungarian

Vous pourrez modifier la taille du texte de cet ouvrage

Obtenez un accès à la bibliothèque pour le consulter en ligne
En savoir plus

Description

Frida Kahlo 1925-ben súlyos közlekedési balesetet szenved, melynek következtében hosszú id?re ágyhoz kötött marad, ekkor kezd el festeni. Festményein életének állandó küzdelmei jelennek meg. A mexikói fest?n? m?vészi pályáját és életét mutatja be albumunk, képekkel életrajzi adatokkal.

Sujets

Informations

Publié par
Date de parution 01 janvier 2014
Nombre de lectures 0
EAN13 9781783103218
Langue Hungarian
Poids de l'ouvrage 1 Mo

Informations légales : prix de location à la page 0,0009€. Cette information est donnée uniquement à titre indicatif conformément à la législation en vigueur.

Exrait

A kiadás alapja: Frida Kahlo
Fordította: Béresi Csilla
Szerkesztette: Hollósi Nikolett

© Confidential Concepts, worldwide, USA
© Parkstone International, New York, USA
© Hungarian translation Béresi Csilla

Minden jog fenntartva. A kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül jelen kiadvány semmilyen része nem másolható, semmilyen formában és eszközzel nem terjeszthető. A kiadó mindent megtett a képjogok tisztázására, de nem minden esetben sikerült azonosítani a jogtulajdonost. Ha ön tájékozottabb, kérjük, ismereteit ossza meg a kiadóval.

ISBN: 978-1-78310-321-8

Felelős kiadó a Ventus Libro Kiadó és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója A nyomás és a kötés Kínában készült
Frida
KAHLO
Tartalom


Frida Kahlo rövid életrajza

1. Frida Kahlo tizennyolc évesen , 1926-ban.
2. Diego Rivera: A forradalom balladája Frida Kahlo fegyvert oszt. A mexikói nép politikai eszméi című ciklus részlete (a Fiesta udvaron), 1928
3. Baleset (1926).
4. Cristina nővérem portréja (1928).
5. Alejandro Gómez Arias portréja (1928).
6. Frida és Diego Rivera/ Frida Kahlo és Diego Rivera (1931).
7. Önarckép (1930).
8. Eva Frederick portréja (1931).
9. Dr. Leo Eloesser portréja (1931).
10. Luther Burbank portréja (1931).
11. A Henry Ford Kórház/ A repülő ágy (1932).
12. Csak néhány szúrás (1935).
13. Önarckép Mexikó és az Egyesült Államok határán (1932).
14. Kiakasztott ruhám/ New York (1933)
15. Nagyszüleim, szüleim és én (1936).
16. Diego Rivera portréja (1937).
17. Önarckép nyaklánccal (1933).
18. Frida Kahlo (1938–1939).
19. Emlék/A szív (1937).
20. Lev Trockijnak dedikált önarckép/Függönyök között (1937).
21. Amit a vízben láttam/ Amit a víz adott nekem (1938).
22. A „keret”, önarckép (1938 k.).
23. Önarckép levágott hajjal (1940).
24. Önarckép itzcuintli kutyával (1938 k.).
25. A föld gyümölcsei (1938).
26. Frida Kahlo (1939 k.).
27. A két Frida (1939).
28. Én és a papagájaim (1941).
29. Önarckép majommal (1940).
30. Az álom/Az ágy (1940).
31. Önarckép hajfonattal (1941).
32. Dr. Eloessernek dedikált önarckép (1940).
33. Csendélet (1942).
34. Diego és én (1949).
35. A halálra gondolva (1943).
36. Gyökerek/Lávamező (1943).
37. Tehuana önarckép/ Diego a gondolataimban (1943).
38. Doña Rosita Morillo portréja (1944).
39. Az ara megijed az élet feltárulását látva (1943).
40. Csendélet: Viva la vida (Éljen az élet) (1951–1954 k.).
41. A törött gerinc (1944).
42. Önarckép majmokkal (1945).
43. Önarckép kibontott hajjal (1947).
44. Magnóliák (1945).
45. A napló (1946–1954) egyik lapja a művész személyes konfliktusát tükrözi Hold, Nap, én? címmel
46. A remény fája, Tarts ki! (1946).
47. Reményvesztetten (1945).
48. A megsebzett szarvas/ A kicsi szarvas (1946).
49. Mozgó csendélet (1952).
50. Az élet gyümölcse (1953).
51. Apám portréja (1951).
52. Önarckép Sztálinnal/ Frida és Sztálin (1954. k.)
53. A napló egyik oldala, 1953.
54. Az utolsó skicc a naplóban
55. A marxizmus gyógyír a betegségre (1954 k.).
56 . Frida Kahlo műterme.
57. Frida Kahlo és Diego Rivera, 1954. k.
1. Frida Kahlo tizennyolc évesen , 1926-ban.
Guillermo Kahlo fotója
Afestő és az ember egy és ugyanaz. Bármennyire elválaszthatatlanok azonban egymástól, Frida számos maszkot öltött. Közeli ismerősei körében uralta a társaságot szellemes és hetyke megjegyzéseivel. Sajátos volt az is, ahogyan azonosult a mexikói parasztokkal, mégis távol tartotta magát tőlük. Gúnyolta az európaiakat, többek között azért, amiért nyájakba tömörültek, s az impresszionizmus, posztimpresszionizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, szocialista realizmus stb. zászlaja alatt ácsingóztak pénzre, gazdag megrendelőkre vagy akadémiai címekre. Mégis, ahogy beértek a munkái, maga Frida is elismerésre áhítozott önmaga és képei számára, melyeket korábban ajándékként osztogatott. A festés egyszerű időtöltésként kezdődött, ám hamarosan magának követelte az életét. Belső világa a lelkesedés és kétségbeesés között ingadozott, mialatt szinte szakadatlan küzdelmet folytatott gerince, háta, jobb lábfeje és lábszára sérüléseivel, gombafertőzéseivel, számtalan vetélésével és orvosai kitartó és fájdalmas kísérletezésével, amivel egészségi állapotán igyekeztek javítani. Életének egyetlen kiapadhatatlan öröme Diego Rivera, a férje volt. Elviselte hűtlenkedését, s saját, három kontinensre kiterjedő flörtjeivel vágott vissza: erős hímekkel és kívánatos nőkkel egyaránt folytatott szerelmi viszonyt. Végül azonban Diego és Frida mindig visszatért egymáshoz. Az utolsó időkben, a haláltusa hónapjaiban Diego úgy állt felesége mellett, ahogyan egy mexikóitól elvárható, mégis csak lassan jött rá, mit veszített. Legvégső éveit leszámítva, hazája is megtagadta Fridától a sikert. Élete egyszemélyes showműsor volt, kevés csodálóval.
Magdalena Carmen Frida Kahlo y Calderón 1907. július 6-án jött a világra a mexikói Coyoacánban. Anyja, született Matilde Calderón mesztic volt, azaz indián és európai vér egyaránt folyt az ereiben. Hitbuzgó katolikus lévén mélyen vallásos, maradi nézeteket vallott arról, mi a nő szerepe a társadalomban. Frida apja, Guillermo Kahlo ezzel szemben valamelyest ismert művésznek és fotográfusnak számított, aki önálló gondolkodásra sarkallta lányát. A családi élet hagyományos keretei között, mondhatni, fiúnak nevelte, s úgy tekintett rá, mint aki majd a nyomdokaiba szegődik az alkotásban. Ő lett Frida legelső mestere, s szembefordította azzal a hagyományos női szereppel, amelybe a mexikói nők többsége szó nélkül belenyugodott. A lány lett a fényképészsegédje, s lassan kezdte kitanulni a szakma fogásait. Frida Kahlo elkényeztetett, agyondédelgetett, mimóza lelkű kislánnyá serdült. 1922-ben beiratkozott a San Ildefonso-i Escuela Nacional Preparatoriába (Nemzeti Előkészítő Iskola), az ingyenes egyetemi előkészítő tanodába. Frida élvezte újonnan kapott szabadságát, amely megszabadította az agyzsibbasztó háztartási teendőktől, és különböző iskolai csoportokkal barátkozott. A legközelebb a Cachuchasnak nevezett bohém értelmiségieket érezte magához, akik simléderes sapkájukról kapták nevüket. A meglehetősen vegyes, elitista társaság vezére Alejandro Gómez Arias volt, aki számtalan beszédében hangoztatta, hogy Mexikó számára a „derűlátás, áldozathozatal, szerelem és vidámság”, illetve a merész politikai vezetés hozhatja el a megújulást. Frida élete végéig elkötelezett kommunista maradt, és nemegyszer adott hangot politikai hovatartozásának.
Mexikó ezekben a veszedelmes időkben politikai vitáktól volt hangos. Szónokok tűntek elő a semmiből, hogy elvitassák az épp országló kormányzat jogait, majd lelőjék őket a nyílt utcán, vagy betagozódjanak a korrupció rendjébe. Díaz uralmát Madero döntötte meg, ám mindössze tizenhárom hónapig élvezhette a hatalmat, míg végül Victoriano Huerta tábornok embereinek halálos golyói végeztek vele. Később, amikor Huerta elmenekült Mexikóból, Venustiano Carranza került hatalomra, de ő sem volt jobb elődeinél. Ebbe a hatalmi vákuumba nyomakodtak be a proletárforradalom kommunista eszméi, melyek II. Miklós cár és családja meggyilkolását követően söpörtek végig Oroszországon. Marx és Engels tanai a tökéletes társadalomról ígéretesebbnek tűntek a mexikói forradalom végtelennek tűnő vérengzéseinél.
A haladó politikai mozgalom, melyhez csatlakozott, nem akadályozta Fridát abban, hogy megőrizzen valamit anyja katolikus gondolkodásából, s a mexikói népművészetet is szenvedélyesen szerette. Ebben az időszakban ajándékozta meg az apja egy vízfestékkészlettel és ecsetekkel. Guillermo Kahlo gyakran vitt magával festőeszközöket a fényképezőgép mellé fotós kalandozásaihoz és megrendeléseihez.
Frida egyre ritkábban jelent meg az előkészítő iskolában, sokkal inkább értelmiségi barátai társaságát élvezte, mint a tanórákat. A közművelődési miniszter ekkoriban adott megbízást egy jókora falfreskó elkészítésére az iskola udvarán: A teremtés címet viselte, s 150 m 2 -nyi falfelületet foglalt el. Alkotója Diego Rivera mexikói festő volt, aki az elmúlt tizennégy évben Európában dolgozott. Fridát lenyűgözte, ahogy a freskó terebélyesedett, egyre inkább betöltve az üres falat. Barátaival gyakran belopózott az auditóriumba, hogy meglesse Riverát munka közben. Fridát apja igen zsenge korától megtanította a festészet szeretetére. Hozzátartozott a neveléséhez, hogy lemásolja más művészek közismert műveit. Szülei anyagi helyzetének könnyítésére Frida beállt segédnek Fernardo Fernandez rézmetsző mellé, aki dicsérte munkáját, s időt hagyott, hogy tollal és tintával nyomatokat és rajzokat másolgasson. Frida mindezt kellemes időtöltésnek, önkifejezési formának tartotta, és nem „művészetnek”. Nem is gondolt arra, hogy profi művész is válhatna belőle, a Riverához hasonló festők tudását jóval fölötte érezte a magáénak. Aztán egyszer és mindenkorra minden megváltozott. Frida így mesélt erről Raquel Tibol írónak:

„A buszok akkoriban rozoga tragacsok voltak, s a villamosokkal ellentétben mindig tömve utassal. Alejandro Gómez Arias társaságában szálltam buszra, s mellette ültem, a karfa mellett. Néhány pillanat múlva a busz összeütközött a Xochimilco vonal villamosával, amely az utcasaroknak lapította.

  • Accueil Accueil
  • Univers Univers
  • Ebooks Ebooks
  • Livres audio Livres audio
  • Presse Presse
  • BD BD
  • Documents Documents