Szecesszió
191 pages
Hungarian

Vous pourrez modifier la taille du texte de cet ouvrage

Découvre YouScribe en t'inscrivant gratuitement

Je m'inscris

Szecesszió , livre ebook

-

Découvre YouScribe en t'inscrivant gratuitement

Je m'inscris
Obtenez un accès à la bibliothèque pour le consulter en ligne
En savoir plus
191 pages
Hungarian

Vous pourrez modifier la taille du texte de cet ouvrage

Obtenez un accès à la bibliothèque pour le consulter en ligne
En savoir plus

Description

Az 1880-as és 1890-es években Európa nyugati felén született díszít?m?vészeti és építészeti irányzat az ipari forradalmat követ?en kialakult m?vészi-esztétikai kiüresedésre adott válaszként jelent meg. Az „új m?vészet” els?sorban a díszít?m?vészet reneszánszát indította el. A mozgalom célja egyfajta új természetesztétika megteremtése volt, a természetben el?forduló tárgyakat, él?lényeket kezdte alaposan megfigyelni. Az új irányzatot olyan jeles m?vészek képviselték, mint William Morris, Gustav Klimt, Koloman Moser, Antoni Gaudí vagy Jan Toorop, akik újszer? formákat és technikai megoldásokat alkalmaztak. A stílus azóta is számos m?vészt ihletett meg, folytatása, az art deco a második világháborút követ?en terjedt el

Sujets

Informations

Publié par
Date de parution 01 janvier 2014
Nombre de lectures 0
EAN13 9781783105380
Langue Hungarian
Poids de l'ouvrage 1 Mo

Informations légales : prix de location à la page 0,0012€. Cette information est donnée uniquement à titre indicatif conformément à la législation en vigueur.

Exrait

A kiadás alapja: Art Nouveau, Sirrocco, London, UK Jean Lahor: Art Nouveau
Fordította: MEDGYESY ZSÓFIA Szerkesztette: EPERJESSY LÁSZLÓ Design: Baseline Co. Ltd.
61A – 63 A Vo Van Tan Blvd, Level 4
District 3 , Ho Chi Minh City Vietnam

© Parkstone Press International, New York, USA
© Confidential Concepts, worldwide, USA
© Hungarian translation Medgyesy Zsófia, Ventus Libro Kiadó

© Mathilde Augé
© Germaine Boy
© Carlo Bugatti estate, Artists Rights Society (ARS), New York, USA/ADAGP, Paris
© Louis Chalon
© Edouard Colonna
© Charles-Henri Delanglade
© Jean Delville, Artists Rights Society (ARS), New York, USA/SABAM, Brussels
© Fernand Dubois
© R. Evaldre
© Georges de Feure, Artists Rights Society (ARS), New York, USA/BEELBRECHT, Amsterdam
© Georges Fouquet, Artists Rights Society (ARS), New York, USA/ADAGP, Paris
© René Foy
© Adria Gual-Queralt
© Hector Guimard
© Gustav Gurschner
© Josef Hoffmann
© Victor Horta/Droits SOFAM - Belgique
© Prince Bojidar Karageorgevitch
© Keller et Guérin
© René Lalique, Artists Rights Society (ARS), New York, USA/ADAGP, Paris
© Lindgren
© Charles Rennie Mackintosh
© Arthur Heygate Mackmurdo
© Herbert McNair
© Bernhard Pankok
© Charles Plumet
© J. Prémont
© Victor Prouvé, Artists Rights Society (ARS), New York, USA/ADAGP, Paris
© Richard Riemerschmid, Artists Rights Society (ARS), New York, USA/VG Bild-Kunst, Bonn
© Saarinen
© St Petersburg Imperial Glassworks, copyright reserved
© Tony Selmersheim
© Henry Van de Velde, Artists Rights Society (ARS), New York, USA/SABAM, Brussels
© Henri Vev er
© Ely Vial
© Zsolnay Porcelánmanufaktúra zRt., copyright reserved

ISBN: 978-1-78310-538-0

Minden jog fenntartva

Felel ő s kiadó a Ventus Libro Kiadó és Kereskedelmi Kft. ügyvezet ő igazgatója

A nyomás és a kötés Kínában készült
Szecesszió

Tartalom


Az „új művészet” kezdetei
Az „új művészet” az 1900-as párizsi világkiállításon
Zárszó
Művészportrék
Építészet
Iparművészet
Irodalom
Mutató
Félix Vallotton:
L’Art Nouveau állandó kiállítás, plakát, 1896 .
Plakát Siegfried Bing képtára számára,
színes litográfia, 65×45 cm.
Victor és Gretha Arwas gyűjteménye
Az „új művészet” kezdetei



„Kétségbe lehet vonni az új díszítőművészeti irányzat értékét és jövőjét, de azt nem lehet tagadni, hogy pillanatnyilag diadalmasan uralja egész Európát és az Európán kívüli valamennyi angol nyelvű országot. Most már csak vezetőkre van szüksége, ami a művelt emberek kötelessége.” (Jean Lahor, Párizs, 1901.)
A Magyarországon szecesszióként ismert új művészet, az art nouveau irányzata abból a jelentős díszítőművészeti mozgalomból sarjadt ki, amely 1892-ben jelentkezett Nyugat-Európában, de megszületése nem spontán történt. Az empire stílus 1815 körül bekövetkezett hanyatlása és a nagy francia forradalom centenáriumát ünneplő 1889-es párizsi világkiállítás között eltelt időszak komoly átalakulást hozott a díszítő ornamentika és a bútorkészítés történetében. Például jól elkülöníthetően jelentkezett az angol restauráció (II. Károly), valamint megjelentek a francia Lajos Fülöp és III. Napóleon korát visszaidéző berendezések, amelyek még az 1900-as párizsi kiállításon is szerepeltek. E stílusjegyek felélesztésében túlságosan meghatározó volt a hagyomány éltetésének (vagy inkább az utánzásnak) a vágya, semhogy egyetlen egységes irányzat alakulhasson ki. Mégis volt néhány művész ebben a korszakban is, akik igyekeztek elődeiktől megkülönböztetni magukat saját díszítőművészeti eszményeik hirdetésével.
Akkor viszont mit képviselt 1900-ban az új díszítőművészeti irányzat? Franciaországban és másutt is azt fejezte ki, hogy az embereknek elegük lett az unalomig ismétlődő formákból és megoldásokból, a mindenütt jelenlévő régi klisékből és semmitmondó dekorációból, a Lajosok korának örökös kopírozásából és a reneszánsz meg a gótika bútorainak másolásából. 1789-ig – az ancien régime bukásáig – a stílus fejlődését a hatalom terjedése mozdította előre. Az új korszak saját stílust akart. A lakberendezők végre kezdték saját koruk művészetét a magukénak tekinteni. Európa más országaiban pedig valami többre is vágytak: hogy már ne legyenek végre idegen divatok, ízlés és művészet rabszolgái. A korszakot jellemző nemzeti öntudatra ébredés is táplálta e késztetést, hiszen minden ország igyekezett önálló irodalommal és művészettel előrukkolni.
Mindenütt egy olyan új művészeti irányt próbáltak kijelölni, amely nem a múlt szolgai másolását, és nem is valamely idegen divat majmolását testesítette meg.
Ráadásul valós igény jelentkezett a díszítőművészet megújítására is, hiszen az előző századforduló óta nem sok minden változott e téren. Az azt megelőző korokban a díszítőművészet nem egyszerűen létezett, hanem diadalmasan virágzott. Hajdan az emberek ruházatától a fegyvereken át a legapróbb háztartási tárgyakig mindent – a kandallóvas, a fújtató és a tűztér mellett még az ivópoharakat is – gondosan díszítettek: a tárgyak díszesek és kidolgozottak voltak, finomság és szépség jellemezte valamenynyit. A 19. századot azonban a praktikumon kívül nemigen érdekelte más – fölöslegesnek ítélte a díszítményeket, az utolsó simításokat, az eleganciát és a szépséget egyaránt. Az egyszerre nagyszerű és nyomorúságos 19. század éppoly „mélységesen megosztott” volt, mint az emberi lélek, amelyről Pascal értekezett. Az évszázadot, amelynek végén olyan kegyet lenül semmibe vették a népek közötti méltányosságot, felvirradásakor a finom és szép díszítmények iránti teljes érdektelenség, majd száz éven át sajátos bénultság jellemezte, míg végül felébredt benne az esztétikai érzék és érdeklődés az új iránt.
Az art nouveau kialakulásában is nagy szerepe volt az egykor elfojtott esztétikai érzék és ízlés feléledésének. Franciaországban az épületszobrászoktól, gipszfaragóktól, belsőépítészektől és bútorkészítőktől, sőt még az építészektől is képzelőerőt vártak el, valamennyi művészeti ág képviselőitő l né mi kreativitást és fantáziát, egy kevés újító szellemet és eredetiséget követeltek meg. Így fejlődött ki az új nemzedékek újszerű elvárásai nyomán egy új díszítőművészet. Az új művészet megteremtésére alkalmas meghatározó irányvonalak csupán az 1889-ben rendezett világkiállítás idején kristályosodtak ki. Ezen az eseményen az angolok a bútortervezésben mutatták meg önálló ízlésüket; Graham és August Tiffany amerikai ékszerészek a saját gyárukból kikerülő termékeken új

  • Accueil Accueil
  • Univers Univers
  • Ebooks Ebooks
  • Livres audio Livres audio
  • Presse Presse
  • BD BD
  • Documents Documents